könyves

A digitális társadalom nyolc főbűne - Puzsér Róbert kommentárjaival 

A népszerű publicista, társadalomkritikus, Puzsér Róbert kommentárjaival jelent meg Nagy Róbert könyve,  "A digitális társadalom nyolc főbűne", amely címéhez méltóan a mai kor problémáival foglalkozik és melyben Puzsér a maga szókimondó stílusában fogalmazza meg gondolatait.

A könyv bemutatója hétfőn, 2024.10.28.-án 17 órakor lesz a Rákóczi úti Líra könyváruházban, melyen a hírek szerint Puzsér Róbert is jelen lesz, így lehetőség lesz kérdezni a kritikust és dedikáltatni is vele a könyvet.

Az emberiség történelme során fejlett társadalmak illetve eszmék alakultak ki, virágoztak, és hanyatlottak. Minden birodalomnak, melyek óriási fejlődést hoztak, elkerülhetetlenül voltak bűnei, szégyenfoltjai is. Ez igaz korunk digitális társadalmára is, melynek nyolc legfőbb bűnével foglalkozik könyvünk, részletesen ismertetve a technológiai hátteret majd annak társadalomra gyakorolt negatív hatásait. Jelenleg ugyanis az előremutató fejlődés nemcsak kényelmesebbé teszi a társadalmat, hanem egy brutális mértékű züllesztő és tudatformáló hatás is érvényesül. A médiából teljes mértékben elveszett a hitelesség, a modern technika által pedig elértük az értékrendek teljes lerombolását, ahol már semmi sem az, aminek látszik. Fél évszázada még úgy tűnt, hogy az informatika könnyebbé teszi az ember életét, de ma már látjuk az árnyoldalait is. De a fejlődés ezzel kell, hogy járjon? Ehhez ad jó kiindulást a könyv, hiszen a Nagy Róbert által ismertetett műszaki tartalomhoz Puzsér Róbert társadalomkritikus a maga sajátos, szókimondó stílusában teszi hozzá gondolatait.

Az ezredforduló digitális forradalma az olyan számítástechnikai és távközlési eszközök fejlődését és robbanásszerű elterjedését jelentette, mint pl. számítógép, internet, mobiltelefon, digitális fényképezőgép. A jelenség következtében létrejött társadalmi berendezkedést pedig digitális társadalomnak nevezzük, melyet elemezve látható hogy a 2000-es év tulajdonképpen egy időkapu, átjáró két világ között. E korszakban azonban a fejlődés társadalomromboló szerepe példa nélkülivé vált, mivel a semmirekellő internetes celebek váltak példaképpé a tanult vagy hasznos emberek helyett, miközben a névtelenség mögé bújó kommentszekció becsmérlő megnyilvánulásaival az emberek legaljasabb ösztöneit hozza felszínre. A könyv is e gondolatok köré fűzve ismerteti a technológiai, műszaki hátteret:
1. A tartózkodási hely követhetősége
2. A magánélet követhetősége és befolyásolhatósága
3. Gyors, de egyszerűsített információfeldolgozás
4. A szellemi javak túltermelése
5. Képek és számok előtérbe kerülése a szöveges közléssel szemben. Bulvárosodás
6. A mesterséges intelligencia fejlesztése
7. Fekete kalapos hacker tevékenység és a bűnözés online térbe költözése
8. A jóléti társadalmak elkényelmesedése
Meglepő, mondhatni kísérteties és ijesztő, hogy a harmincas, negyvenes, ötvenes évek antiutópiái, elsősorban két mű, George Orwell: 1984 és Ray Bradbury: 451 Fahrenheit milyen jól és pontosan előrejelezte ennek a társadalomnak a veszélyeit. Ezek mai korhoz fűződő kapcsolatait tehát semmiképp sem hagyhatjuk figyelmen kívül.
A könyv vázát a techológia ismertetése adja, Nagy Róbert mérnök-szakkönyvíró rendszerszemlélete, szakmai és technikai magyarázatai és az ismert kritikus és publicista Puzsér Róbert szókimondó társadalomkritikája, műelemzései, történelmi és kulturális csatolásai párhuzamosan keresik meg korunk főbb problémáinak magyarázatát, melynek középpontjában az antiutópiák ismerete, megfigyelhetőség, manipulálhatóság, hitelesség hiánya, média, bulvár és legfőképp maga a jelenkor technológiája áll.

Adott egy 20-30 közti nő, aki felkerül a nagyvárosba. Ott valamilyen kínos helyzetbe kerül, amikor észrevesz egy férfit, aki korban hozzáillő, sármos, izmos, kékszemű, sötét hajú, elegáns, tekintélyt parancsoló, udvarias, stb. A férfiről később majd kiderül, hogy iszonyatosan gazdag is, és az ágyban is olyan képességei vannak, mint egy emberfeletti lénynek. (Csak hogy az átlagember amúgy teljesen normális képességeivel ne legyen majd elégedett az olvasó...) 

A pasinak egész véletlenől pont a főhősünk jön be, de a nő megtudja, hogy a pasinak eddig minden nő csak egyszeri szexhez kellett, aki pedig hosszabb távon is mellette volt, azzal nem feküdt le. A pasi udvarol, a nő ellenáll, undok vele, de legbelül mégiscsak kívánja. A pasinak ez tetszik és emiatt tovább nyomul. (Mintha a pasiknak ez tetsze és nem a kedvesség...) A nő sorozatosan ellentmond neki, a pasi folyamatosan nyomul, majd egyszer a pasi már nem bírja tovább és az ellentmondás ellenére is megcsókolja. (Amiért az életben amúgy már a nők feljelentenék, és lecsukatnák erőszakért...) A nő először ellenkezik, végül visszacsókol.

Persze van egy barát is, aki óvja a pasitól a főhőst és információkat szolgáltat. Aztán mégiscsak kialakul egy románc, a pasi folyamatosan bókol, drága ajándékokkal halmozza el, jó éttermekbe járnak, szép helyszínekre mennek, ami az átlagember számára elérhetetlen. (Csak hogy csorogjon a nyálunk és lehessen mondani a saját partnerünknek, hogy bezzeg te, miért nem...) A nő persze sokszor ellenkezik, kamuzik, hogy nem ér rá, stb. de a pasi mindent benyel, mintha nem is lenne más nő a világon. 

Elmélyül a kapcsolat, a pasi olyanokat tesz, amit a korábbi nők nem kaptak meg, megváltozik a főhős kedvéért, és kiderül, hogy a lakásába még más nő nem is járt, ő az első akit felvisz, aminek a főhős persze nagyon örül.

Aztán jönnek a pletykák, a félreértések sora, kiderülnek sötét titkok a múltból, mindenféle intrikák, még egy féltékeny nő is bekavar, végül valamilyen félreértésőből a nő szakít a pasival, de belül azért őrlődik és vágyik rá. 

Mígnem végül kiderül, hogy csak félreértés volt az egész, (a pasi persze bocsánatot kér), és újból egymásra találnak. A pasi megjavul, már csak a főhősünk kell neki, más nőre rá sem néz. Mindenki a főhőst irigyli, róla szólnak az újságcikkek.

És boldogan élnek míg meg nem halnak.

És a válasz a címben feltett kérdésre:

Mindegyikről